Legfrissebb híreink
Hírlevél
ESEMÉNYNAPTÁR
Ön itt van >>
Alapszabály
Alapszabály
1§
1. Az egyesület neve: „ ADD A KEZED” Püspökladányi Nagycsaládosok Egyesülete
2. Az egyesület székhelye: 4150 Püspökladány Kodály Zoltán út 4 szám
3. Az egyesület címe: 4150 Püspökladány, Kodály Zoltán út 4.
4. Az egyesület honlapja: www.plncse.hu
2.§.
1. Az egyesület célja:
- a nagycsaládosok érdekeinek képviselete és szolgálata
- felmutatni a városnak, a társadalomnak azokat az értékeket, amelyeket a
a nagycsaládosok képviselnek
- a nagycsaládosok egymást ismerő és segítő közösséggé szervezése
- az egyesület által működtetett NOE Régiós Titkárság fenntartása.
3.§.
Az egyesület feladatai:
Az egyesület a 2.§/1/ bekezdésben meghatározott cél érdekében
- családsegítést végez a tagcsaládokkal, pártoló tagcsaládokkal
- ellátja az egyesület tagjai részére az érdekképviseletet
- gyermek és ifjúsági érdekképviseletet lát el az egyesület részére
- egészségmegőrzés, betegség megelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység
- szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása
- nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
- kulturális tevékenység
- természetvédelem, állatvédelem
- gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet
- emberi és állampolgári jogok védelme
- sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével
- munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének foglalkozatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások
- euroatlanti integráció elősegítése
- közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igény bevehető szolgáltatások
- környezetvédelem
2. Az egyesületünk közhasznú jogállása tekintetében
a) az alábbi közhasznú tevékenység(ek)et folytatja az Ectv. 34 § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezésre figyelemmel,
• a családsegítést mint közhasznú tevékenységet, a „családok védelme és a családok jólétének erősítése, a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetésének elősegítése” közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi, mely közfeladat mint állami és önkormányzati feladat teljesítését a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 1. § - 6. §-a valamint a gyermek és ifjúságvédelem mint közhasznú tevékenységet „a gyermek családban történő nevelkedésének
elősegítése” közfeladathoz kapcsolódóan végzi, mely közfeladat mint állami feladat teljesítését a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
szóló 1997. évi XXXI. törvény 17. § (1) írja elő. A fentiek keretében az egyesület összetartja a nagycsaládosokat, lehetővé teszi közvetlen tapasztalatcseréiket akár iskolai, továbbtanulási, környezetvédelmi, munkahelymegtartási témákkal kapcsolatosan. Továbbá közös kirándulásokat szervez, segíti az egyesületi tagok olcsó élelmiszervásárlását. Beszélgetéseket, előadásokat szervez az Egyesület az emberi élet értékeiről, a felelősségteljes párkapcsolatokról. (közösségi tábor szervezés) ?
valamint
b)közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és
azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
4.§.
1.Az egyesület tagja:
a:rendes,
b:pártoló
c:tiszteletbeli tag lehet
1/a. Az egyesület rendes tagja lehet mindenki, aki 3 vagy több gyermeket nevel, vagy nevelt fel háztartásában. Elfogadja az alapszabályt, és az egyesület keretein belül aktív tevékenységet fejt ki a célok elérésének érdekében.
1/b.Az egyesület pártoló tagja lehet mindenki aki az alapszabályban foglaltakat elfogadja , és az egyesület keretein belül aktív tevékenységet fejt ki a célok elérésének érdekében.
1/c. Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet minden természetes vagy jogi személy, aki erkölcsileg, szakmailag vagy anyagilag támogatja az egyesülete. A tiszteletbeli tagságot évente egy alkalommal a közgyűlés adományozza.
2.A 4. §. 1/a és 1/b bekezdésében foglalt tagsági viszony létesítésének feltétele, hogy az Új tagokat két 1 évnél régebbi tagsággal rendelkező rendes tag írásbeli ajánlásával az elnökség vehet fel.
3. Az egyesület rendes tagjai
a./ kötelesek:
• az egyesület tagja köteles az egyesület alapszabályát, határozatait betartani, elősegíteni az alapszabályban meghatározott célok megvalósítását.
• az egyesület tagja köteles a közgyűlés által megállapított tagdíjat befizetni tárgyév március 31-ig.
b./ jogosultak:
-• részt vehet az egyesület rendezvényein, közgyűlésén, a közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az egyesület működésével kapcsolatban, indítványt tehet az egyesületet érintő kérdések megtárgyalására,
• részt vehet az egyesület tevékenységében, a tag az egyesület tevékenységében – a jelen alapszabályban foglalt kivételektől eltekintve – csak személyesen vehet részt.
• felvilágosítást kérhet az egyesület tevékenységéről, amelyre az egyesület 30 napon belül köteles választ adni,
• minden tag választhat, illetve választható az egyesület ügyintéző és képviseleti szervébe, illetve tisztségeire azzal, hogy a kiskorú tag vezető tisztségviselővé nem választható,
• indítványt tehet a közgyűlés és az elnökség napirendi pontjaira,
• a tagság legalább 1/3-a írásban az ok és cél megjelölésével közgyűlés összehívását kezdeményezheti,
• az egyesület tagjai illetve szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését kérheti a bíróságtól, ha az jogszabályba vagy a létesítő okirat rendelkezéseibe ütközik. A keresetindítás határideje a határozatról való tudomásszerzéstől vagy attól az időponttól számított 30 nap amikor a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egy év elteltével per nem indítható,
• a tag a tagsági jogait – a jelen létesítő okiratban foglalt kivételektől eltekintve - személyesen gyakorolhatja,
4 .Az egyesület pártoló tagjai
a,/kötelesek:
-• az egyesület részére vagyoni hozzájárulást teljesíteni, az alapszabály és a közgyűlés határozatait betartani. Nem veszélyeztetheti az egyesület céljainak megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
b./ jogosultak:
-• az egyesület legfőbb döntéshozó szervének az ülésén tanácskozási joggal megjelenni, ott hozzászólni, felvilágosítást kérni, azonban szavazati joga nincs és vezető tisztségviselővé nem választható.
5. Az egyesület tiszteletbeli tagjai jogosultak:
-• az egyesület legfőbb döntéshozó szervének az ülésén tanácskozási joggal megjelenni, ott hozzászólni, felvilágosítást kérni, véleményt nyilvánítani, azonban szavazati joga nincs és vezető tisztségviselővé nem választható
6.Az egyesület tisztségeire azok a rendes tagok választhatók, akik a választást megelőzően legalább egy választási cikluson át tagjai voltak az egyesületnek.
7. A tagsági viszony megszűnhet:
-
7.1. Az egyesület rendes tagjának tagsági viszonya megszűnik:
• a tag halálával,
• nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével,
• az egyesület általi felmondással,
• a kilépéssel,
• a tag kizárásával,
• az egyesület megszűnésével
Amennyiben a tag a taggá válás alapszabályban meghatározott feltételeinek nem felel meg, az egyesület a tagsági jogviszonyát 30 napos határidővel írásban felmondhatja.
A felmondásról az elnökség határoz és a határozatát köteles a tagnak postai úton vagy személyes átvétellel - az átvétel időpontjának rögzítésével - kézbesíteni. A tag a kézbesítéstől számított 15 napon belül a határozat ellen az elnökséghez benyújtandó, de a közgyűlésnek címzett halasztó hatályú fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a közgyűlés bírálja el a következő ülésén.
Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével.
A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.
A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.
A tag – a kilépésének az elnöknek benyújtott írásbeli nyilatkozatával – a tagsági viszonyát indokolás nélkül, bármikor megszüntetheti.
7.2. A pártoló tag tagsági jogviszonya megszűnik:
• a természetes személy pártoló tag halálával, nem természetes személy pártoló tag jogutód nélküli megszűnésével,
• kilépéssel, bármikor, indokolás nélkül az elnökhöz benyújtott írásbeli nyilatkozat megtételével,
• kizárással, ha a pártoló tag a jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a pártoló tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az eljárás során a pártoló tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.
• Amennyiben a pártoló tag a taggá válás alapszabályban meghatározott feltételeinek nem felel meg, az egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az elnökség határoz és a határozatát köteles a pártoló tagnak postai úton vagy személyes átvétellel - az átvétel időpontjának rögzítésével - kell kézbesíteni. A tag a kézbesítéstől számított 15 napon belül a határozat ellen az elnökséghez benyújtandó, de a közgyűlésnek címzett halasztó hatályú fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a közgyűlés bírálja el a következő ülésén. Az eljárás során a pártoló tag képviselővel is eljárhat.
7.3. A tiszteletbeli tag tagsági jogviszonya megszűnik:
• a tiszteletbeli tag halálával,
• a tiszteletbeli tag bármikor, indokolás nélkül az elnökhöz benyújtott írásbeli nyilatkozat lemondhat a tiszteletbeli tagságáról,
• a tiszteletbeli tagi cím megvonásával, ha a tiszteletbeli tag a jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. Az eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. Az eljárásban a tiszteletbeli tagot az elnökség ülésére meg kell hívni azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az eljárás során a tiszteletbeli tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag a tiszteletbeli tagi cím megvonását kimondó írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a tiszteletbeli tagi cím megvonás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a taggal közölni kell.
A tag a tiszteletbeli tagi cím megvonását kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.
5.§.
Közgyűlés
1. Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, mely a tagok összességéből áll. -
A közgyűlés nyilvános. A közgyűlésen a tagok a vezetőségi tagok és a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak, tanácskozási joggal rendelkezők vehetnek részt.
A közgyűlést az egyesület székhelyén lehet megtartani.
2. A közgyűlés: évente legalább egy alkalommal összeül. Határozatképes ha
azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint a fele jelen van.
A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult egyenlő szavazattal rendelkezik.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
• akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
• akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
• aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
• akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
• aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
• aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
A közgyűlést az elnökség hívja össze.
A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel (50%+1fő) hozza.
Az egyesület alapszabályának módosításához a jelenlevő szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbsége szükséges. [3:76.§(1)bekezdés]
Az egyesület céljának módosításához az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazattal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. F3:76§(2) bekezdés]
A Közgyűlés az éves beszámolót a fentiekben megjelölt általános szabályok szerint –
azaz egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal – fogadja el.
Személyi döntéseknél a helyszínen kell meghatározni, hogy titkos vagy nyílt szavazással dönt a közgyűlés. A Közgyűlés titkos szavazás útján dönt, ha azt a szavazásra jogosultak 1/3-a indítványozza. A titkos szavazás indítványozását szóban egyszerű kézfeltartással kell jelezni a Közgyűlést levezető elnök felé. A levezető elnök határozata után a Közgyűlés az indítványozott személyi kérdés tekintetében megtartja a titkos szavazást.
A közgyűlés összehívása a rendszeresített körlevélben történik, de az egyesület hirdetőtáblájára is kihelyezendő. Az érintettek értesítésének a közgyűlés időpontja előtt 5 munkanappal meg kell történnie. A meghívó tartalmazza a napirendi pontokat, a közgyűlés helyét és idejét.
3. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó döntések:
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselők és egyéb egyesületi szervek tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló - ezen belül az elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
j) a végelszámoló kijelölése,
k) a tagdíj mértékének megállapítása,
l) a tagok kizárását, a tiszteletbeli tagi cím megvonását kimondó elsőfokú elnökségi határozat elleni fellebbezés elbírálása,
m) döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.
4. A közgyűlésen részt venni nem tudó tag a napirendi pontokról véleményt írásban közölheti, melyet az elnökség a közgyűléssel köteles ismertetni.
5.A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet a közgyűlés levezető elnöke és két, a közgyűlés által megválasztott szavazásra jogosult tag hitelesít, és a jegyzőkönyv-vezető aláír. A jegyzőkönyvben minden határozathozatalnál a határozatképességet meg kell állapítani. A jegyzőkönyvnek a közgyűlésen elhangzottakat lehetőleg szó szerint tartalmaznia kell, a határozatokat a levezető elnök által szóban kihirdetettel azonosan kell rögzíteni. Meg kell jelölni a leadott szavaztok számát és azok megoszlását is. Amennyiben a közgyűlés névszerinti szavazásról döntött a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a névszerinti szavazatokat is. Jegyzőkönyvbe kell foglalni a közgyűlés résztvevői által rögzíteni kérteket is.
A közgyűlésen megjelentekről jelenléti ívet kell felvenni, amely tartalmazza a tag nevét, lakóhelyét és aláírását. A nem természetes személy tag esetében a jelenléti ív tartalmazza a tag elnevezését, székhelyét, a képviseletében megjelent személy nevét, lakóhelyét és aláírását. Ha a tag nem személyesen jár el a jelenléti ívhez csatolni kell képviselő részére adott teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazást. Ez utóbbi esetben a jelenléti íven a tag képviseletében eljáró személy nevét, lakóhelyét és aláírását is tartalmaznia kell a jelenléti ívnek.
6. Ha az eredeti időpontban megtartott közgyűlés – a megjelentek előírtnál kisebb számban való megjelenése miatt – nem lenne határozatképes, a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontokban a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes, amely tényre azonban a tagok figyelmét a meghívóban fel kell hívni. Ha a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés nem az eredeti közgyűlés időpontjával egyező napon kerül megtartásra, úgy a tagok részére új meghívót kell küldeni, melyben ismét tájékoztatni kell őket távolmaradásuk következményeiről. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell és a közgyűlési jegyzőkönyvben rögzíteni szükséges.
7.A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt olyan tag, aki a
a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a társasági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő célszerinti juttatás
6.§.
Elnökség
1.Az egyesület operatív irányító szerve a 4 évre nyílt vagy titkos szavazással választott 7 fős elnökség, mely a közgyűlésen megválasztott elnökből, 1 főtitkárból 2 ügyvivőből és 3 elnökségi tagból áll.
A vezető tisztviselők illetve ezeknek jelölt személyek kötelesek valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betöltenek.
2.Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Nem lehet vezető tisztségviselő a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, illetve ezek hozzátartozója.
A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
3.A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
4.Az elnök az egyesület tagjai részére köteles az egyesületre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra az egyesületre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést az elnök a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
Az elnök megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az egyesület üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.
5. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
6. Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. Üléseit az elnök hívja össze a tagok részére az ülést megelőzően 15 nappal kézbesített az ülés helyét, időpontját és napirendjét tartalmazó írásbeli meghívóval. Az elnökség ülése nyilvános.
7. Az elnökség határozatképes, ha az elnökségi ülésen valamennyi elnökségi tag jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést 15 napon belül meg kell ismételni. A megismételt ülés is csak akkor határozatképes, ha azon valamennyi elnökségi tag jelen van.
Az elnökség határozatait nyílt szavazással, a tagok egyszerű szótöbbségével hozza.
8.Az elnökség hatáskörébe tartozik
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység,
g) az közgyűlés napirendi pontjaira javaslattétel;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) a tag felvételéről való döntés, a tiszteletbeli tag kivételével,
n) tiszteletbeli tag felvételére javaslattétel,
o) a tagsági jogviszony felmondása,
p) a tag kizárása és a tiszteletbeli tagi cím megvonása tárgyában hozandó elsőfokú határozat meghozatala,
r) mindazok a kérdések, amelyeket a jogszabály vagy az alapszabály az elnökség hatáskörébe utal, illetve amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
9. Az elnök köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Az így összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az egyesülettel szemben.
10. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
11. Az elnökség tagja kérheti a bíróságtól a közgyűlés és az egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.
A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az egyesület ellen, amikor a felügyelő bizottság tagja a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.
Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
12. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a) a megbízás időtartamának lejártával;
b) visszahívással;
c) lemondással;
d) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
Az egyesület tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesület közgyűléséhez, vagy másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
13.Az egyesület elnöke
Az egyesület elnökét a közgyűlés választja meg.
13.1.Az elnök feladata és hatásköre:
• az elnökség és a közgyűlés összehívása,
• a közgyűlés és az elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása,
• vezeti az elnökség üléseit,
• utalványozási jogot gyakorol,
• képviseli az egyesületet,
• a közgyűlés és az elnökség határozatainak érintettekkel való közlése és nyilvánosságra hozatala,
• az iratbetekintést biztosítani,
• gyakorolja az egyesület munkavállalói feletti munkáltatói jogokat.
13.2. Az egyesület elnöke köteles a közgyűlés és az elnökség határozatairól nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható a határozat időpontja, hatálya, tartalma, a döntést támogatók és ellenzők számaránya - ha lehetséges- a személye is.
13.3. Az egyesület elnöke köteles az elnökség határozatait az érintettekkel a meghozatalt követően nyolc napon belül írásban postai úton vagy személyes átadással – az átvétel időpontjának rögzítésével – közölni és az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblára való kifüggesztéssel nyilvánosságra hozni.
13.4. Az egyesület elnöke köteles a tagokról naprakész nyilvántartást (tagjegyzék) vezetni, amelyben fel kell tüntetni a tag nevét, lakóhelyét, tagsági jogviszonya keletkezésének időpontját.
13.5.Az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett irataiba bárki betekinthet. Az iratbetekintési igényt az elnöknél kell írásban bejelenteni. Az elnök köteles a bejelentést követő nyolc napon belül – a bejelentő értesítésével - az egyesület székhelyén az iratbetekintést biztosítani.
14. Az egyesület képviselete:
Az egyesületet az elnökségi tagok önállóan képviselik.
A vezető tisztségviselő képviseleti jogát személyesen gyakorolja.
Az egyesület bankszámlája fölötti rendelkezési jogot az elnök és egy elnökségi tag együttesen gyakorolhatja.
7.§.
1. Az egyesület bevételei:
a) tagdíj,
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
c) a költségvetési támogatás:
ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
f) befektetési tevékenységből származó bevétel;
g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.
2. Az egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):
a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
c) a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.
3.Az egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület tagjai az egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.
Az egyesület rendes tagjai kötelesek évi 7000,- Ft, azaz Hétezer forint tagdíjat fizetni minden év március 31. napjáig az egyesület pénztárába vagy bankszámlájára való befizetéssel.
4.Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratában meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.
5. Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.
6. Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
7. Az egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) 29. §-ában foglaltak szerint köteles beszámolót és közhasznúsági mellékletet készíteni és azt a 30. §-ban foglaltak szerint letétbe helyezni és közzétenni.
8. Az egyesület működésének, szolgáltatás igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról a székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán való kifüggesztéssel gondoskodik
8.§.
Ellenőrző Bizottság
Az egyesület közgyűlése az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzésére három tagu – egy elnökből és két tagból álló – felügyelő bizottságot választ. A felügyelő bizottság tagjainak megbízatása öt évre szól. A felügyelő bizottság jogosult az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizni.
A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek
• cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
• Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn,
• továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója az egyesület vezető tisztségviselője.
Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja az a személy, aki
a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre. A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát az egyesület vezető tisztségviselőjéhez intézi.
A felügyelőbizottság köteles a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.
A felügyelőbizottság az egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, az egyesület fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. A felügyelő bizottság elnöke vagy tagja jogosult az elnökség ülésén tanácskozási joggal megjelenni.
A felügyelő bizottság évente legalább egy alkalommal ülésezik, üléseit az elnöke hívja össze, az ülést megelőzően legalább nyolc nappal kézbesített napirendet is tartalmazó írásbeli meghívóval. Az ülés határozatképe,s ha valamennyi tagja jelen van.
A felügyelőbizottság határozatait nyílt szavazással, a jelenlévők szótöbbségével hozza.
A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az egyesülettel szemben.
A felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a közgyűlés és az egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.
A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az egyesület ellen, amikor a felügyelő bizottság tagja a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.
Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti
9.§.
1.Az egyesület jogutódlással való megszűnése
Az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
1.1. Egyesülés
Az egyesület más egyesülettel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet. Összeolvadásnál az összeolvadó egyesületek megszűnnek, és új egyesület jön létre általános jogutódlás mellett. Beolvadásnál a beolvadó egyesület szűnik meg, általános jogutódja az egyesülésben részt vevő másikegyesület.
1.2 Szétválás
Az egyesület különválás vagy kiválás útján több egyesületté szétválhat. Különválás esetén az egyesület megszűnik, és vagyona a különválással létrejövő több egyesületre, mint jogutódra száll át. Kiválás esetén az egyesület fennmarad, és vagyonának egy része a kiválással létrejövő egyesületre mint jogutódra száll át.
2. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése:
2.1.Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
c) a tagok kimondják megszűnését;
d) az arra jogosult szerv megszünteti,
e) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
f) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
2.2. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
2.3.A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra
10.§.
Az egyesület
a./ pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el és nem is nyújt nekik
b./ közvetlen politikai tevékenységet nem folytat / így pl. országgyűlési képviselőjelöltet
nem állít és nem támogat /.
11.§.
1.Az egyesület által hozott, az alapszabályba ütköző határozat megsemmisítését a bíróságnál az egyesület bármely tagja indítványozhatja.
2.Az egyesület céljai elérése érdekében szervezett programjain illetve az egyesület által feladatai ellátása során nyújtott közhasznú szolgáltatásaiban az egyesület rendes tagjain kívül a tiszteletbeli, pártoló tagok és a tagsággal nem rendelkezők is részt vehetnek illetve részesülhetnek.
Az egyesület tagjait, rendszeresen tájékoztatja programjairól írásos formában körlevélben, szóbeli formában a közgyűléseken.
A nyitott programokról a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatja az egyesület.
3. Az elnök az egyesület tagjai részére köteles az egyesületre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra az egyesületre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést az elnök a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
Az elnök megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az egyesület üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.
Az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett irataiba bárki betekinthet. Az iratbetekintési igényt az elnöknél kell írásban bejelenteni. Az elnök köteles a bejelentést követő nyolc napon belül – a bejelentő értesítésével - az egyesület székhelyén az iratbetekintést biztosítani
Záradék
Az „ ADD A KEZED „ Püspökladányi Nagycsaládosok Egyesülete a Nagycsaládosok
Országos Egyesülete tagegyesületének tekinti magát, így az országos egyesületre vonatkozó törvényeket, rendelkezéseket magára nézve elfogadja.
A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogről, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.), a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cet.), illetve a civil szervezetekre vonatkozó egyéb jogszabályokat kell alkalmazni.
3. Az Egyesület elnöke jelen alapszabály t aláírásával meghatalmazza Dr. Balassa Klára ügyvédet, hogy az Egyesület alapszabályának módosítása során az egyesületet képviselje, a szükséges nyilatkozatokat megtegye.
Az egységes szerkezetbe foglalt szöveg megfelel az alapszabály - módosítások alapján hatályos tartalomnak.
Az alapszabály módosítást a közgyűlés 2014. június 20.-án fogadta el.
Püspökladány, 2014. június 20.
Deliné Hegedüs Róza
(sk)
Egyesületi elnök
1§
1. Az egyesület neve: „ ADD A KEZED” Püspökladányi Nagycsaládosok Egyesülete
2. Az egyesület székhelye: 4150 Püspökladány Kodály Zoltán út 4 szám
3. Az egyesület címe: 4150 Püspökladány, Kodály Zoltán út 4.
4. Az egyesület honlapja: www.plncse.hu
2.§.
1. Az egyesület célja:
- a nagycsaládosok érdekeinek képviselete és szolgálata
- felmutatni a városnak, a társadalomnak azokat az értékeket, amelyeket a
a nagycsaládosok képviselnek
- a nagycsaládosok egymást ismerő és segítő közösséggé szervezése
- az egyesület által működtetett NOE Régiós Titkárság fenntartása.
3.§.
Az egyesület feladatai:
Az egyesület a 2.§/1/ bekezdésben meghatározott cél érdekében
- családsegítést végez a tagcsaládokkal, pártoló tagcsaládokkal
- ellátja az egyesület tagjai részére az érdekképviseletet
- gyermek és ifjúsági érdekképviseletet lát el az egyesület részére
- egészségmegőrzés, betegség megelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység
- szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása
- nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
- kulturális tevékenység
- természetvédelem, állatvédelem
- gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet
- emberi és állampolgári jogok védelme
- sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével
- munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének foglalkozatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások
- euroatlanti integráció elősegítése
- közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igény bevehető szolgáltatások
- környezetvédelem
2. Az egyesületünk közhasznú jogállása tekintetében
a) az alábbi közhasznú tevékenység(ek)et folytatja az Ectv. 34 § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezésre figyelemmel,
• a családsegítést mint közhasznú tevékenységet, a „családok védelme és a családok jólétének erősítése, a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetésének elősegítése” közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi, mely közfeladat mint állami és önkormányzati feladat teljesítését a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 1. § - 6. §-a valamint a gyermek és ifjúságvédelem mint közhasznú tevékenységet „a gyermek családban történő nevelkedésének
elősegítése” közfeladathoz kapcsolódóan végzi, mely közfeladat mint állami feladat teljesítését a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
szóló 1997. évi XXXI. törvény 17. § (1) írja elő. A fentiek keretében az egyesület összetartja a nagycsaládosokat, lehetővé teszi közvetlen tapasztalatcseréiket akár iskolai, továbbtanulási, környezetvédelmi, munkahelymegtartási témákkal kapcsolatosan. Továbbá közös kirándulásokat szervez, segíti az egyesületi tagok olcsó élelmiszervásárlását. Beszélgetéseket, előadásokat szervez az Egyesület az emberi élet értékeiről, a felelősségteljes párkapcsolatokról. (közösségi tábor szervezés) ?
valamint
b)közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és
azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
4.§.
1.Az egyesület tagja:
a:rendes,
b:pártoló
c:tiszteletbeli tag lehet
1/a. Az egyesület rendes tagja lehet mindenki, aki 3 vagy több gyermeket nevel, vagy nevelt fel háztartásában. Elfogadja az alapszabályt, és az egyesület keretein belül aktív tevékenységet fejt ki a célok elérésének érdekében.
1/b.Az egyesület pártoló tagja lehet mindenki aki az alapszabályban foglaltakat elfogadja , és az egyesület keretein belül aktív tevékenységet fejt ki a célok elérésének érdekében.
1/c. Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet minden természetes vagy jogi személy, aki erkölcsileg, szakmailag vagy anyagilag támogatja az egyesülete. A tiszteletbeli tagságot évente egy alkalommal a közgyűlés adományozza.
2.A 4. §. 1/a és 1/b bekezdésében foglalt tagsági viszony létesítésének feltétele, hogy az Új tagokat két 1 évnél régebbi tagsággal rendelkező rendes tag írásbeli ajánlásával az elnökség vehet fel.
3. Az egyesület rendes tagjai
a./ kötelesek:
• az egyesület tagja köteles az egyesület alapszabályát, határozatait betartani, elősegíteni az alapszabályban meghatározott célok megvalósítását.
• az egyesület tagja köteles a közgyűlés által megállapított tagdíjat befizetni tárgyév március 31-ig.
b./ jogosultak:
-• részt vehet az egyesület rendezvényein, közgyűlésén, a közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az egyesület működésével kapcsolatban, indítványt tehet az egyesületet érintő kérdések megtárgyalására,
• részt vehet az egyesület tevékenységében, a tag az egyesület tevékenységében – a jelen alapszabályban foglalt kivételektől eltekintve – csak személyesen vehet részt.
• felvilágosítást kérhet az egyesület tevékenységéről, amelyre az egyesület 30 napon belül köteles választ adni,
• minden tag választhat, illetve választható az egyesület ügyintéző és képviseleti szervébe, illetve tisztségeire azzal, hogy a kiskorú tag vezető tisztségviselővé nem választható,
• indítványt tehet a közgyűlés és az elnökség napirendi pontjaira,
• a tagság legalább 1/3-a írásban az ok és cél megjelölésével közgyűlés összehívását kezdeményezheti,
• az egyesület tagjai illetve szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését kérheti a bíróságtól, ha az jogszabályba vagy a létesítő okirat rendelkezéseibe ütközik. A keresetindítás határideje a határozatról való tudomásszerzéstől vagy attól az időponttól számított 30 nap amikor a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egy év elteltével per nem indítható,
• a tag a tagsági jogait – a jelen létesítő okiratban foglalt kivételektől eltekintve - személyesen gyakorolhatja,
4 .Az egyesület pártoló tagjai
a,/kötelesek:
-• az egyesület részére vagyoni hozzájárulást teljesíteni, az alapszabály és a közgyűlés határozatait betartani. Nem veszélyeztetheti az egyesület céljainak megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
b./ jogosultak:
-• az egyesület legfőbb döntéshozó szervének az ülésén tanácskozási joggal megjelenni, ott hozzászólni, felvilágosítást kérni, azonban szavazati joga nincs és vezető tisztségviselővé nem választható.
5. Az egyesület tiszteletbeli tagjai jogosultak:
-• az egyesület legfőbb döntéshozó szervének az ülésén tanácskozási joggal megjelenni, ott hozzászólni, felvilágosítást kérni, véleményt nyilvánítani, azonban szavazati joga nincs és vezető tisztségviselővé nem választható
6.Az egyesület tisztségeire azok a rendes tagok választhatók, akik a választást megelőzően legalább egy választási cikluson át tagjai voltak az egyesületnek.
7. A tagsági viszony megszűnhet:
-
7.1. Az egyesület rendes tagjának tagsági viszonya megszűnik:
• a tag halálával,
• nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével,
• az egyesület általi felmondással,
• a kilépéssel,
• a tag kizárásával,
• az egyesület megszűnésével
Amennyiben a tag a taggá válás alapszabályban meghatározott feltételeinek nem felel meg, az egyesület a tagsági jogviszonyát 30 napos határidővel írásban felmondhatja.
A felmondásról az elnökség határoz és a határozatát köteles a tagnak postai úton vagy személyes átvétellel - az átvétel időpontjának rögzítésével - kézbesíteni. A tag a kézbesítéstől számított 15 napon belül a határozat ellen az elnökséghez benyújtandó, de a közgyűlésnek címzett halasztó hatályú fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a közgyűlés bírálja el a következő ülésén.
Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével.
A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.
A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.
A tag – a kilépésének az elnöknek benyújtott írásbeli nyilatkozatával – a tagsági viszonyát indokolás nélkül, bármikor megszüntetheti.
7.2. A pártoló tag tagsági jogviszonya megszűnik:
• a természetes személy pártoló tag halálával, nem természetes személy pártoló tag jogutód nélküli megszűnésével,
• kilépéssel, bármikor, indokolás nélkül az elnökhöz benyújtott írásbeli nyilatkozat megtételével,
• kizárással, ha a pártoló tag a jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a pártoló tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az eljárás során a pártoló tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.
• Amennyiben a pártoló tag a taggá válás alapszabályban meghatározott feltételeinek nem felel meg, az egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az elnökség határoz és a határozatát köteles a pártoló tagnak postai úton vagy személyes átvétellel - az átvétel időpontjának rögzítésével - kell kézbesíteni. A tag a kézbesítéstől számított 15 napon belül a határozat ellen az elnökséghez benyújtandó, de a közgyűlésnek címzett halasztó hatályú fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a közgyűlés bírálja el a következő ülésén. Az eljárás során a pártoló tag képviselővel is eljárhat.
7.3. A tiszteletbeli tag tagsági jogviszonya megszűnik:
• a tiszteletbeli tag halálával,
• a tiszteletbeli tag bármikor, indokolás nélkül az elnökhöz benyújtott írásbeli nyilatkozat lemondhat a tiszteletbeli tagságáról,
• a tiszteletbeli tagi cím megvonásával, ha a tiszteletbeli tag a jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. Az eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. Az eljárásban a tiszteletbeli tagot az elnökség ülésére meg kell hívni azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az eljárás során a tiszteletbeli tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag a tiszteletbeli tagi cím megvonását kimondó írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a tiszteletbeli tagi cím megvonás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a taggal közölni kell.
A tag a tiszteletbeli tagi cím megvonását kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.
5.§.
Közgyűlés
1. Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, mely a tagok összességéből áll. -
A közgyűlés nyilvános. A közgyűlésen a tagok a vezetőségi tagok és a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak, tanácskozási joggal rendelkezők vehetnek részt.
A közgyűlést az egyesület székhelyén lehet megtartani.
2. A közgyűlés: évente legalább egy alkalommal összeül. Határozatképes ha
azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint a fele jelen van.
A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult egyenlő szavazattal rendelkezik.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
• akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
• akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
• aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
• akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
• aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
• aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
A közgyűlést az elnökség hívja össze.
A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel (50%+1fő) hozza.
Az egyesület alapszabályának módosításához a jelenlevő szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbsége szükséges. [3:76.§(1)bekezdés]
Az egyesület céljának módosításához az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazattal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. F3:76§(2) bekezdés]
A Közgyűlés az éves beszámolót a fentiekben megjelölt általános szabályok szerint –
azaz egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal – fogadja el.
Személyi döntéseknél a helyszínen kell meghatározni, hogy titkos vagy nyílt szavazással dönt a közgyűlés. A Közgyűlés titkos szavazás útján dönt, ha azt a szavazásra jogosultak 1/3-a indítványozza. A titkos szavazás indítványozását szóban egyszerű kézfeltartással kell jelezni a Közgyűlést levezető elnök felé. A levezető elnök határozata után a Közgyűlés az indítványozott személyi kérdés tekintetében megtartja a titkos szavazást.
A közgyűlés összehívása a rendszeresített körlevélben történik, de az egyesület hirdetőtáblájára is kihelyezendő. Az érintettek értesítésének a közgyűlés időpontja előtt 5 munkanappal meg kell történnie. A meghívó tartalmazza a napirendi pontokat, a közgyűlés helyét és idejét.
3. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó döntések:
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselők és egyéb egyesületi szervek tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló - ezen belül az elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
j) a végelszámoló kijelölése,
k) a tagdíj mértékének megállapítása,
l) a tagok kizárását, a tiszteletbeli tagi cím megvonását kimondó elsőfokú elnökségi határozat elleni fellebbezés elbírálása,
m) döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.
4. A közgyűlésen részt venni nem tudó tag a napirendi pontokról véleményt írásban közölheti, melyet az elnökség a közgyűléssel köteles ismertetni.
5.A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet a közgyűlés levezető elnöke és két, a közgyűlés által megválasztott szavazásra jogosult tag hitelesít, és a jegyzőkönyv-vezető aláír. A jegyzőkönyvben minden határozathozatalnál a határozatképességet meg kell állapítani. A jegyzőkönyvnek a közgyűlésen elhangzottakat lehetőleg szó szerint tartalmaznia kell, a határozatokat a levezető elnök által szóban kihirdetettel azonosan kell rögzíteni. Meg kell jelölni a leadott szavaztok számát és azok megoszlását is. Amennyiben a közgyűlés névszerinti szavazásról döntött a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a névszerinti szavazatokat is. Jegyzőkönyvbe kell foglalni a közgyűlés résztvevői által rögzíteni kérteket is.
A közgyűlésen megjelentekről jelenléti ívet kell felvenni, amely tartalmazza a tag nevét, lakóhelyét és aláírását. A nem természetes személy tag esetében a jelenléti ív tartalmazza a tag elnevezését, székhelyét, a képviseletében megjelent személy nevét, lakóhelyét és aláírását. Ha a tag nem személyesen jár el a jelenléti ívhez csatolni kell képviselő részére adott teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazást. Ez utóbbi esetben a jelenléti íven a tag képviseletében eljáró személy nevét, lakóhelyét és aláírását is tartalmaznia kell a jelenléti ívnek.
6. Ha az eredeti időpontban megtartott közgyűlés – a megjelentek előírtnál kisebb számban való megjelenése miatt – nem lenne határozatképes, a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontokban a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes, amely tényre azonban a tagok figyelmét a meghívóban fel kell hívni. Ha a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés nem az eredeti közgyűlés időpontjával egyező napon kerül megtartásra, úgy a tagok részére új meghívót kell küldeni, melyben ismét tájékoztatni kell őket távolmaradásuk következményeiről. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell és a közgyűlési jegyzőkönyvben rögzíteni szükséges.
7.A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt olyan tag, aki a
a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a társasági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő célszerinti juttatás
6.§.
Elnökség
1.Az egyesület operatív irányító szerve a 4 évre nyílt vagy titkos szavazással választott 7 fős elnökség, mely a közgyűlésen megválasztott elnökből, 1 főtitkárból 2 ügyvivőből és 3 elnökségi tagból áll.
A vezető tisztviselők illetve ezeknek jelölt személyek kötelesek valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betöltenek.
2.Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Nem lehet vezető tisztségviselő a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, illetve ezek hozzátartozója.
A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
3.A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
4.Az elnök az egyesület tagjai részére köteles az egyesületre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra az egyesületre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést az elnök a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
Az elnök megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az egyesület üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.
5. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
6. Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. Üléseit az elnök hívja össze a tagok részére az ülést megelőzően 15 nappal kézbesített az ülés helyét, időpontját és napirendjét tartalmazó írásbeli meghívóval. Az elnökség ülése nyilvános.
7. Az elnökség határozatképes, ha az elnökségi ülésen valamennyi elnökségi tag jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést 15 napon belül meg kell ismételni. A megismételt ülés is csak akkor határozatképes, ha azon valamennyi elnökségi tag jelen van.
Az elnökség határozatait nyílt szavazással, a tagok egyszerű szótöbbségével hozza.
8.Az elnökség hatáskörébe tartozik
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység,
g) az közgyűlés napirendi pontjaira javaslattétel;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) a tag felvételéről való döntés, a tiszteletbeli tag kivételével,
n) tiszteletbeli tag felvételére javaslattétel,
o) a tagsági jogviszony felmondása,
p) a tag kizárása és a tiszteletbeli tagi cím megvonása tárgyában hozandó elsőfokú határozat meghozatala,
r) mindazok a kérdések, amelyeket a jogszabály vagy az alapszabály az elnökség hatáskörébe utal, illetve amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
9. Az elnök köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Az így összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az egyesülettel szemben.
10. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
11. Az elnökség tagja kérheti a bíróságtól a közgyűlés és az egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.
A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az egyesület ellen, amikor a felügyelő bizottság tagja a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.
Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
12. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a) a megbízás időtartamának lejártával;
b) visszahívással;
c) lemondással;
d) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
Az egyesület tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesület közgyűléséhez, vagy másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
13.Az egyesület elnöke
Az egyesület elnökét a közgyűlés választja meg.
13.1.Az elnök feladata és hatásköre:
• az elnökség és a közgyűlés összehívása,
• a közgyűlés és az elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása,
• vezeti az elnökség üléseit,
• utalványozási jogot gyakorol,
• képviseli az egyesületet,
• a közgyűlés és az elnökség határozatainak érintettekkel való közlése és nyilvánosságra hozatala,
• az iratbetekintést biztosítani,
• gyakorolja az egyesület munkavállalói feletti munkáltatói jogokat.
13.2. Az egyesület elnöke köteles a közgyűlés és az elnökség határozatairól nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható a határozat időpontja, hatálya, tartalma, a döntést támogatók és ellenzők számaránya - ha lehetséges- a személye is.
13.3. Az egyesület elnöke köteles az elnökség határozatait az érintettekkel a meghozatalt követően nyolc napon belül írásban postai úton vagy személyes átadással – az átvétel időpontjának rögzítésével – közölni és az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblára való kifüggesztéssel nyilvánosságra hozni.
13.4. Az egyesület elnöke köteles a tagokról naprakész nyilvántartást (tagjegyzék) vezetni, amelyben fel kell tüntetni a tag nevét, lakóhelyét, tagsági jogviszonya keletkezésének időpontját.
13.5.Az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett irataiba bárki betekinthet. Az iratbetekintési igényt az elnöknél kell írásban bejelenteni. Az elnök köteles a bejelentést követő nyolc napon belül – a bejelentő értesítésével - az egyesület székhelyén az iratbetekintést biztosítani.
14. Az egyesület képviselete:
Az egyesületet az elnökségi tagok önállóan képviselik.
A vezető tisztségviselő képviseleti jogát személyesen gyakorolja.
Az egyesület bankszámlája fölötti rendelkezési jogot az elnök és egy elnökségi tag együttesen gyakorolhatja.
7.§.
1. Az egyesület bevételei:
a) tagdíj,
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
c) a költségvetési támogatás:
ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
f) befektetési tevékenységből származó bevétel;
g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.
2. Az egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):
a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
c) a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.
3.Az egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület tagjai az egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.
Az egyesület rendes tagjai kötelesek évi 7000,- Ft, azaz Hétezer forint tagdíjat fizetni minden év március 31. napjáig az egyesület pénztárába vagy bankszámlájára való befizetéssel.
4.Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratában meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.
5. Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.
6. Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
7. Az egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) 29. §-ában foglaltak szerint köteles beszámolót és közhasznúsági mellékletet készíteni és azt a 30. §-ban foglaltak szerint letétbe helyezni és közzétenni.
8. Az egyesület működésének, szolgáltatás igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról a székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán való kifüggesztéssel gondoskodik
8.§.
Ellenőrző Bizottság
Az egyesület közgyűlése az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzésére három tagu – egy elnökből és két tagból álló – felügyelő bizottságot választ. A felügyelő bizottság tagjainak megbízatása öt évre szól. A felügyelő bizottság jogosult az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizni.
A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek
• cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
• Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn,
• továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója az egyesület vezető tisztségviselője.
Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja az a személy, aki
a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre. A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát az egyesület vezető tisztségviselőjéhez intézi.
A felügyelőbizottság köteles a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.
A felügyelőbizottság az egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, az egyesület fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. A felügyelő bizottság elnöke vagy tagja jogosult az elnökség ülésén tanácskozási joggal megjelenni.
A felügyelő bizottság évente legalább egy alkalommal ülésezik, üléseit az elnöke hívja össze, az ülést megelőzően legalább nyolc nappal kézbesített napirendet is tartalmazó írásbeli meghívóval. Az ülés határozatképe,s ha valamennyi tagja jelen van.
A felügyelőbizottság határozatait nyílt szavazással, a jelenlévők szótöbbségével hozza.
A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az egyesülettel szemben.
A felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a közgyűlés és az egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.
A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az egyesület ellen, amikor a felügyelő bizottság tagja a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.
Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti
9.§.
1.Az egyesület jogutódlással való megszűnése
Az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
1.1. Egyesülés
Az egyesület más egyesülettel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet. Összeolvadásnál az összeolvadó egyesületek megszűnnek, és új egyesület jön létre általános jogutódlás mellett. Beolvadásnál a beolvadó egyesület szűnik meg, általános jogutódja az egyesülésben részt vevő másikegyesület.
1.2 Szétválás
Az egyesület különválás vagy kiválás útján több egyesületté szétválhat. Különválás esetén az egyesület megszűnik, és vagyona a különválással létrejövő több egyesületre, mint jogutódra száll át. Kiválás esetén az egyesület fennmarad, és vagyonának egy része a kiválással létrejövő egyesületre mint jogutódra száll át.
2. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése:
2.1.Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
c) a tagok kimondják megszűnését;
d) az arra jogosult szerv megszünteti,
e) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
f) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
2.2. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
2.3.A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra
10.§.
Az egyesület
a./ pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el és nem is nyújt nekik
b./ közvetlen politikai tevékenységet nem folytat / így pl. országgyűlési képviselőjelöltet
nem állít és nem támogat /.
11.§.
1.Az egyesület által hozott, az alapszabályba ütköző határozat megsemmisítését a bíróságnál az egyesület bármely tagja indítványozhatja.
2.Az egyesület céljai elérése érdekében szervezett programjain illetve az egyesület által feladatai ellátása során nyújtott közhasznú szolgáltatásaiban az egyesület rendes tagjain kívül a tiszteletbeli, pártoló tagok és a tagsággal nem rendelkezők is részt vehetnek illetve részesülhetnek.
Az egyesület tagjait, rendszeresen tájékoztatja programjairól írásos formában körlevélben, szóbeli formában a közgyűléseken.
A nyitott programokról a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatja az egyesület.
3. Az elnök az egyesület tagjai részére köteles az egyesületre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra az egyesületre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést az elnök a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
Az elnök megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az egyesület üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.
Az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett irataiba bárki betekinthet. Az iratbetekintési igényt az elnöknél kell írásban bejelenteni. Az elnök köteles a bejelentést követő nyolc napon belül – a bejelentő értesítésével - az egyesület székhelyén az iratbetekintést biztosítani
Záradék
Az „ ADD A KEZED „ Püspökladányi Nagycsaládosok Egyesülete a Nagycsaládosok
Országos Egyesülete tagegyesületének tekinti magát, így az országos egyesületre vonatkozó törvényeket, rendelkezéseket magára nézve elfogadja.
A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogről, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.), a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cet.), illetve a civil szervezetekre vonatkozó egyéb jogszabályokat kell alkalmazni.
3. Az Egyesület elnöke jelen alapszabály t aláírásával meghatalmazza Dr. Balassa Klára ügyvédet, hogy az Egyesület alapszabályának módosítása során az egyesületet képviselje, a szükséges nyilatkozatokat megtegye.
Az egységes szerkezetbe foglalt szöveg megfelel az alapszabály - módosítások alapján hatályos tartalomnak.
Az alapszabály módosítást a közgyűlés 2014. június 20.-án fogadta el.
Püspökladány, 2014. június 20.
Deliné Hegedüs Róza
(sk)
Egyesületi elnök
.jpg)
.jpg){kind=small}
